Ha vadászni mégy, vadássz rinocéroszra. Ne olcsó és könnyen elérhető célokat tűzz magad elé, azokért elindulni sem érdemes. A lehetetlent kell megkísérteni, mert ha csak félsikert érnél is el, az is jóval több, mint egy komfortos életcél.
Mi legyen ez a rinocérosz? A holisztikus gondolkodás szerint az ember mindazt felölelheti, ami rajta kívül létezik, vagyis végbemegy a mindenség szervi és tudati internalizálása.
Meditációja során az ember felismerheti saját pszicho-fiziológiai szervezetének és a világmindenségnek a párhuzamait. A szíve egy belső Nap, a Nap egy kozmikus szív. A világ közepén magasló arany Méru-hegy azonos a gerincoszloppal, a Gangesz a misztikus idá pránavezeték, a Jamuná-folyam annak párja, a pingalá, míg a ma már láthatatlan Szaraszvatífolyam a szusumná. Prajág, a földi és égi szférák közti átjárást biztosító szent zarándokhely, ahol a három folyam egybeömlik a koponyatető misztikus nyílása, a brahmarandhra; a Sivának otthont adó szent Kailász-hegy pedig a legfelsőbb csakra, az ezerszirmú lótusz. A föld elem a csontokban van jelen, a víz elem a testnedvekben, a tűz elem a gyökércsakra erejében, a kozmikus életenergia (prána) pedig a belélegzett levegőben.
A lélegzés misztériumát igen jól ismerik az indiai bölcseletben. A belégzés és a kilégzés ritmusát a primordiális tudat és az ősenergia rezonanciájából eredeztetik, s a légzési szakaszok közötti időtöredékek biztosítják az elme higgadtságát. Az ember légzési ritmusában a teremtés őshangja, a szent óm lüktet, ami az egyes élőlények tudatosságát is áthatja. A légzés visszatartása – a jóga egyik alaptechnikája – előmozdítja a tudatosság megnyílását és a megvilágosodást. Az átlagos napi 21600 lélegzet nyolcvan éves életkort feltételezve majd 650 millió lélegzetvételt jelent. A kozmosz állandó, finom rezgésben van, s a bolygók mozgása, egyensúlyuk és változásaik adják a természet idő-jellegét. Ez a jelleg lüktet az ember légzési és érverési ritmusában is.
Legyen akkor a mindenség a levadászandó rinocérosz! A mindenség befogadása, a teljesség megragadása már kellőképpen magas cél. Az elemi jóga gyakorlatok – megfigyelés, tudatosság, jelenlét, szemlélődés – során a tudat elsősorban kifelé irányul, de a gyakorló lassan elvonatkoztat a külvilágtól. A magasabb jóga gyakorlatok az elme kontrollját célozzák, előmozdítják a tudat megnyitását és a belső tapasztalásokat. A transz állapotban a gyakorló felismeri a mindenség együvé tartozását, hiszen minden létező egy végső forrásra, gyökérre, okra vezethető vissza. Ezen az egységélményen túl létezik spirituális dualitás-élmény, mert az egység másik szükséges összetevője a sokrétűség. Az egységesség és a sokrétűség ugyanannak az éremnek a két oldala, a peremfelirat pedig az isteni szeretet.
A mindenségre az ember csakra-szintjei reagálnak. Az alsó csakra-szintek az ösztönlényt, az ember biológiai mivoltát jelenítik meg. A gyökér- és ágyéki csakra két energiát von be a szervezetbe, a föld elem kígyótüzét és a víz életerejét. A közbülső csakra szintek jelentik az igazán emberi mezőt. Ez a szféra az ember testi létével és szellemi lehetőségeivel kapcsolatos; a napfonat, szív- és torok csakra az emberi személyiségre gyakorolnak hatást, az egészséges energia háztartást, az érzelmek és az igazság erőit mozgósítják. Végül a felső csakrák a menynyei, kozmikus tudatsíkok felé mutatnak: a harmadik szem és koronacsakra, elkülönülnek a többitől és csak megfelelő lelki tisztulás, fejlődés nyomán aktiválódnak. Erejük az intuitív tisztánlátás és a megvilágosodás.
A mindenséggel mérd magad… – minél tisztább fokon állsz, annál igazabb a mondás. Vagyis az alsó csakrákkal a földi, biológiai lét ragadható meg, de ez legfeljebb csak üregi nyúl, nem rinocérosz. A középső csakra-szintek kibontakozása jó emberré tesz, a felső csakrákkal pedig olvasható az Ákása-krónika. Ezen a csatornán keresztül megragadható a mindenség, s annak javát érdemes befogadni is. Ez a fölismerés már kellőképpen nemes célkitűzés. Ha vadászni mégy, vadássz rinocéroszra.