A külső dolgok nyújtotta boldogság mulandó, s nem más, mint az ember lelkében lakozó boldogság kivetülése a külvilágra. A körülöttünk lévő dolgok csillogása egyszer elhalványul. Meg kell lelnünk elménk belső csöndjét. Mikor az érzékek késztetése csillapul, megnyilvánul a lélek benső öröme, amely töretlen és gazdag. Ez az ember öröksége.