A külső tisztánlátás a benső tisztánlátás következménye. Csak a tisztánlátó ember látja, érzi és érinti a Végtelent. A finomabb valóságot akkor érzékeli az ember, ha szemeit behunyja. Ha egy bölcs az oltár elé járul, lehunyja szemét és elzárja fülét a külvilág elől, hogy benső érzékelése elevenebbé váljon.