Hozzátok szólok, kései utódok, akik olvassátok ezt az üzenetet… Lépjetek tovább a jó tanácsok megvalósítása felé – az égiek áldásával…
*
Bizonyára tapasztaljátok, hogy az élet megannyi változást és feladatot hoz, s nem mindig állnak rendelkezésre kész megoldások. De azt kitűzhetjük célul, hogy az életnek, ennek a hosszú utazásnak a során mindig hiteles, adekvát válaszokat igyekezzünk adni.
Ehhez meg kell keresni az életben az állandó, vagy legalább a hosszú távon maradandó pontokat és eszményeket. A bölcsek mondják: „A lelki fejődés nem egy elmélet a polcon porosodó könyvekből, nem valamely legenda, sok ezer évvel ezelőttről, ami ma már nem érvényes. Nem, a lelki élet igazságai örök igazságok. Isten nem változtatja meg a véleményét. Az igazság – igazság, a tudás – tudás, a szeretet az szeretet. Ez a lelki fejlődés három oszlopa.”
Kérlek benneteket, ne a hamis önbecsülés tükrében nézzétek magatokat! A kedvező tulajdonságok az ego csapdájában a visszájukra fordulnak. Tekintsétek hivatásnak, feladatnak az előttetek álló lehetőségeket, az Úr bizonyára nem véletlenül, nem öncélúan ruházott reátok talentumokat, hanem azért, hogy azokat
az odaadás fényében megfürdetve mások hasznára fordítsátok. Mindig az isteni tulajdonságokat keressétek és becsüljétek egymásban!
Ha így, egymást támogatva és kiegészítve köztetek mindig bizalom uralkodik, akkor a közösség ereje megbonthatatlan lesz, és az önkéntes, szabad döntés, valamint az isteni elkötelezettség jegyében vállalt egyéni és közös felelősség másokra is kisugárzik majd.
Legyetek a láthatatlan kéz minden jócselekedet mögött, legyetek a láthatatlan ész minden tiszta és magasztos szellemi terv mögött, legyetek a láthatatlan gerinc az igazságért folytatott minden nehéz küzdelemben, legyetek a láthatatlan szív, amelynek érző ereje másokat is lelkesít, legyetek a láthatatlan erő, az odaadásból fakadó élet-esszencia, amely másokat is mozgásban tart és közelebb visz az isteni harmóniához. Az élet híd, amin nem palotát építünk, hanem átmegyünk rajta, de a híd szentségét és biztonságát igyekszünk megőrizni. A legfontosabb a bizalom légkörének előmozdítása, amit ki kell vívni, ki kell érdemelni. És ne feledjétek, a bizalom légkörében a jó tulajdonságok szaporodnak, a rosszak pedig elenyésznek, a bizalmatlanság azonban még a sikereket is aláássa.
Hozzatok mindig felelős döntéseket, törekedjetek arra, hogy környezetetekben minden jól, az isteni harmónia szerint működjön. Ehhez a résztvevők mind nagyobb felelősségére van szükség, hogy megértsék és átérezzék, mit miért csináltok, s ahhoz alkotó módon hozzá tudjanak szólni, tevékeny és aktív részesei legyenek a megvalósulásnak is. Nem szabad, hogy rossz gyakorlat, hamis beidegződések, félelem vagy tudatlanság, alaptalan dogmák vagy hatalmi befolyások gátolják tiszta, tudatosan fölvállalt, megértett és átérzett feladataitok, egyeztetett terveitek megvalósulását. Adjátok meg a szabadságot mindenkinek az alkotáshoz, az egyeztetéshez, a közös célok megvalósításáért vállalt áldozathozatalhoz.
Amitől leginkább tartózkodni kell, az a bizalmatlanság, az intrika és a negatív beállítódás. A közösség szelleme a nyílt eszmecserén alapuljon, s mindig legyen olyan magasztos cél, amit bárki megért az eszével és átérez a szívével, amiért bárki szívesen hoz áldozatot odaadásával. Vessétek el a kihasználás szellemét és egymás szolgálatával győzzétek le az emberben eredendően meglévő hamisságot és uralkodási hajlamot. Legtöbbeket az elemi ösztönzések hajtanak: siker, befolyás, hatalom, pénz, anyagi vagy erkölcsi ösztönzés, haszon, verseny, de ezeket levetkőzve a szolgálatban versenyezzetek. Ügyeljetek, nehogy a forma fenntartása eméssze fel az odaadást, eltakarva ezzel a lényeget. Arra koncentráljatok, ami eleven lelki fényben fürdik és egyre fontosabbnak tűnik.