Egy hazugságnak hét vége van, tartja a szuahéli közmondás. A fenyegető megjegyzés ellenére a hét általánosan elfogadott misztikus szám, időszám és teljességszám. A teremtés teljessége (7) az anyag és test (4) s a szellem és lélek (3) szintézise. Kozmológiai, vagyis térbeli jelentése az ókoriak által ismert hét bolygó – Hold, Merkúr, Vénusz, Nap, Mars, Jupiter és Szaturnusz – míg a holdjárás 4 x 7 napos váltakozásai miatt az időszámítás természetes egysége. A hét Apollón száma is, akinek hét bikát – Nap-jószág! – áldoztak. Az indiai szent hagyomány szerint a Napistennek hét lova van, s a mindenséget hét alsó és hét felső bolygórendszerre osztják, továbbá a Földön is hét kontinenst és hét tengert azonosítanak.
A természeti jelenségek között például a szivárvány színei vagy a Szaturnusz keringési ciklusa kötődik hozzá. Amikor azt mondjuk, hét ágra süt a Nap, csak ritkán gondoljuk hozzá, hogy épp a hetedik sugáron jut az ember egyik világból a másikba. Egyiptomban úgy tartották, az alvilágnak hét háza van, 3 x 7 kapuval, a menóra hét ága a hét bolygót és pályájukat jelzi, s a Mithrász-kultusz hét beavatási szinten keresztül vezeti a jelölteket. A bibliai teremtéstörténet hat munkás napja után a hetedik a pihenésé, s a hét a Jelenések könyvének is gyakran visszatérő szimbóluma, innen például a hétpecsétes titok kifejezés. Szűz Mária hét fájdalma és öröme olykor páros képeken jelenik meg, és érdekes, hogy Püthagorasz szerint a hetes szám valóságos misztérium, és mivel prímszám – csak 1-gyel és önmagával osztható – az ártatlanság, szüzesség száma is. Az iszlámban hétszer kerülik meg a Ka’aba követ, Isten hét tulajdonságának emlékezetére.
Kozmológiai, természeti és kultikus jelentései után az ember vonatkozásában is jelentős szám. Szolón hétéves ciklusokra tagolta az emberi életet – talán a Szaturnusz keringése nyomán? – és négy ilyen hétéves ciklus után teljesedik ki a férfiember karaktere, ekkor válik igazán alkalmassá a családi, társadalmi szerepvállalásra.
Érdekes, hogy a hindu házassági ceremóniában a vőlegény hét rituális lépésen keresztül vezeti aráját, fohászok és fogadalmak közepette, ezzel köttetik meg életre szóló szövetségük.
A hét a magas fokú felvilágosodás száma is, ezzel párhuzamos az emberlét hét szintje, amelynek legmagasabb foka a megvilágosodott, krisztusi ember. A tudás terén különös párhuzam a hét görög bölcs, filozófus, valamint az indusok hét ősbölcsének párhuzama. Ez utóbbiakat a Göncölszekér hét csillagával is azonosítják, szent tudásuk folytán gyakorlatilag örökéletűvé váltak: csillagaik „elpusztíthatatlanok”, egész évben látszanak az égbolton. Érdekes módon megvilágosodását követően Buddha is hét lépést tett, léptei a világszférák, a tér és az idő legyőzését jelképezik.
A tudati emelkedés hetes fokozatosságát jelképezi a jóga csakra-rendszere is, amely 3 + 1 + 3 osztásban csoportosítható. Az alsó három csakra (gyökér-, keresztcsonti- és gyomor-csakra) az ember testi mivoltára vonatkoznak, a felső három (torok-, harmadik szem- és korona-csakra) a szellemi lényét érintik, s a két mező között a szívcsakra teremt összeköttetést. Ezért olyan fontosak az érzelmek az ember életében – ha nem tiszta a szívcsakra közvetítő közege, akár szakadást is előidézhet a testi és szellemi énünk között.
Ha már tudatosság, akkor ide tartozik a hét szabad művészet, a három trivium: dialektika, grammatika, retorika és a négy magasabb quadrivium: aritmetika, geometria, zene, asztronómia, de a tudás reményében a hét erény is, a három teológiai: hit, remény, szeretet, valamint az igazságosság, erő, okosság és a mértékletesség. Az irokéz indiánok annak tudatában igyekeztek meghozni döntéseiket, hogy azok hatásait hetedíziglen megfontolták.
A hét tökéletesség, biztonság, megnyugvás is, amikre hét tulajdonság vezet: bátorság, türelem, fegyelem, tisztaság, könyörület, ékes beszéd és nem-ártás.