Úgy mondják, a világ három elemből áll, tiszta tűz, tiszta víz és tiszta föld alkot mindent. A színtiszta elemek azonban talán csak kozmikus princípiumként, elvként léteznek, az anyag valóságában összetett elegyként léteznek egymásba ágyazódóan.

Oszd a három elemet fele-fele arányban, majd oszd mindegyiknek egyik felét két egyenlő részre, majd vegyítsd mindegyik elem negyedét a másik kettő maradékával, s így kapod a hármasságosan vegyített elemeket.

Ezek az elegyes, vegyített elemek az anyag kompozit szerkezetét sugallják. A tiszta tűz, tiszta víz és tiszta föld elemek megfeleződnek. Egyik felük megmarad vegyítetlennek, másik fele részük ismét feleződik. Így a tűz, a víz és a föld három részből tevődik össze, egy-egy fél és kétkét negyed részből. A vegyített tűz elem fele része tisztán tűz, negyedrésze víz és negyedrésze föld. A vegyített víz elem

fele része tiszta víz, negyede tűz, másik negyede föld, míg a vegyített föld elem fele részben tiszta föld, negyedrészben tűz és negyed részben víz.

A titkos tanítások tovább viszik ezt a hármasságos gondolatot, és az ember anyagcsere működésében is hasonló törvényszerűséget fedeznek föl.

Az elfogyasztott étel (az átalakult föld) hármasságossá válik – a legdurvábbja lesz a salak, a java hússá válik, a színe-java pedig elmévé.

Az elfogyasztott víz hármasságossá válik – a legdurvábbja lesz a vizelet, a java vérré válik, a színe-java pedig lélegzetté.

Az elfogyasztott tűz (olaj, vaj formájában) hármasságossá válik – a legdurvábbja lesz a csont, a java velővé válik, a színe-java pedig beszéddé.

Bizony mondom, kedvesem, ételből áll az elme, vízből a lélegzet és tűzből a beszéd. (Cshándógja-upanisad 6.5.1-4.)

Azonban a föld, tűz és víz hármas módosulása nem tévesztendő össze az elemek hármasságossá válásának folyamatával. Nem arról van szó, hogy a föld (értsd a táplálék) tisztán föld-elementumából ürülék, víz-részéből hús, tűzrészéből pedig elme lesz, hanem az elfogyasztott föld háromféle módon ürül: ürülékként, húsként és elmeként. Ugyanígy szabadul meg a szervezet az elfogyasztott víztől, melyből vizelet, vér és lélegzet lesz, illetve a tűztől, melyből csont, velő és beszéd lesz.

Az elemek hármasságos osztása és vegyítettsége hasonló a védánta filozófia ötös tagolásához, amely szerint az öt összetett elem (föld, víz, tűz, levegő és éter) az öt tiszta elementumból (illat, íz, hő, forma és hang) a fentiekhez hasonló osztás és vegyítés révén keletkezik.

Más források az emberi szervezetet is öt elemből – föld, víz, tűz, levegő és éter – állónak tartják, szilárd részei a földtermészetűek, nedvei a víz-lényegűek, a test heve a tűz, tüdeje a levegő, üregei (mint a homloküreg) az éter. (Garbhaupanisad 1.)

A tűz beszéddé válva a szájába költözött. A levegő lélegzetté válva az orrlikaiba költözött. A Nap látássá válva a szemébe költözött. Az égtájak hallássá válva a fülébe költöztek. A növények s fák szőrzetté válva a bőrébe költöztek. A Hold elmévé válva a szívébe költözött. A halál kilégzéssé válva a köldökébe költözött. A víz férfimaggá válva a nemzőszervébe költözött. (Aitaréjaupanisad 1.2.4.)

És az Isten lakhelyéül választotta az embert, hogy benne cselekedetté váljék…