– Létezik egy kevésszer emlegetett, de annál fontosabb érzés: a biztonságérzet. A gyermekkor egyik meghatározó érzése a biztonság, akkor is ha van, még inkább, ha nincs. Az életben lépésről lépésre váratlan helyzetekkel találkozol, s ha biztonságban tudod magad, könnyen átvészeled azokat. A védelemre, oltalomra mindenki rászorul, különösképp akkor, hogyha veszélyeknek van kitéve, vagy ha nem tapasztalta meg a mélységes ősbizalmat. Akkor a megszokott élethelyzetek is különös terhelést jelenthetnek. Akár ez utóbbi helyzetről, akár a kifejezett veszélyhelyzetről van szó, a védelem mantrája mindig fontos.
– Beszélj nekem a védelem mantrájáról!
– A bölcsek úgy tanítják, az ember mindig befolyás alatt áll. Vagy a káprázat, vagy a valóság befolyása alatt, attól függően, miféle befolyásnak rendeli alá magát. A káprázatnak önként enged az ember, az isteni befolyásért következetesen küzdeni kell, oda kell szentelned magad. Ebben a kimondott szó is rendkívül fontos, de ez a mantra nemcsak kimondja elszánásodat, hanem esedezik is az oltalomért.
– Lehet enyém is ez a mantra?
– Ez a mantra közkincs. Az Isten jó, és e jóságát végtelen mód gyakorolja híveivel. Megadja a védelmét annak, aki rászorul, így én is hajlandó vagyok megadni neked e mantrát. Óm namó bhagavaté vászudévája – így hangzik.
– Nem lesz könnyű megjegyeznem!
– Ha megérted, mit mond, talán könynyebb. Az első tagja a szent óm szótag. Ez a teremtés őshangja, amely a káoszt kozmosszá rendezi. Áthatja a mindenséget, benne rejlik az Isten, az ember s a kettejük közötti szeretet-kapocs. Ha lefordítani szeretnéd, egyszerűen annyit tesz: igen! Igen, amit keresel, az létezik – erre biztat. Ezért kell nekünk is igent mondanunk az isteni meghívásra. A második tagja namaha, vagy kiejtve namó. Ez a tisztelgés, a hódolat szava, ami azt sugallja, hogy a tisztelet nem magunknak szól, hanem Istennek, nem nekem, hanem Neked… Tisztelet nélkül nincs imádat – Igen, néked tisztelgek, néked hódolok…
De valójában kinek is? A mindentudó személyes Istennek. Bhagavaté – a személyes Isten, aki bővelkedik a dicsőségben, hősiességben, a hírnévben és szépségben, a bölcsességben és a függetlenségben. Mások az erényt és teljességet, a jó szerencsét teszik még hozzá. Vászudévája pedig azt jelenti, Vászudévnek, aki a mindenek mindene, a mindentudó Isten. Nincs a mindenségnek olyan szöglete, amelyről ne volna tudomása, beleértve a te szíved legtitkosabb rejtekét is. Így áll össze: Igen, néked hódolok, mindentudó személyes Istenem!
– Szép… És miképpen hat?
– Igen, szép, és hatásos is. Jómagam kipróbáltam. Egyszer szemtől szemben ültem vádlóimmal – ma már inkább azt mondanám, jóakaróimmal – s miután gondolatban elismételtem ezt a mantrát, minden vádaskodás lepergett rólam. Nem a külső behatások ellen hat, hanem téged véd. A mindentudó Isten oltalmazó erején semmi ártó szándék át nem hatol. Ahol gyönge vagy, ott megerősít, ahol beteg vagy, ott meggyógyít, valósággal egy védő burkot húz köréd a mantra. Javaslom, ne csak a magad védelmére használd, ez másokat is oltalmaz. Szólítsd meg azt, akin segíteni szeretnél, vagy akinek támogatásra, gyógyulásra, oltalomra van szüksége, aki jelen van életedben, vagy aki már eltávozott, de akár azt is, aki eljövendő. Sőt, akár az egyetemes embert is, bárkit, aki rászorul.
– Hogyan gyakoroljak?
– Reggel, napkeltekor rendezz el mindent magadban és magad körül. Arccal a kelő Nap felé fordulj, s ha a földön ülsz, érintsd meg a talajt, ha állsz, tárd karjaidat a világosság felé, és úgy mondd háromszor, tagoltan: Óm namó, bhagavaté vászudévája – ez a mantra mindenkit oltalmába vesz.