Átmeneti kor – ez közhelyszerű kijelentés. Az ember mindig is átmeneti korban élt és él és fog élni. A keleti bölcsesség szerint a földi lét csupán híd, amin át kell menni, s nem házat építeni rajta. A híd jó példa, kifejezi az összeköttetést, de az elválasztottságot is. A partok távolsága nélkül nincsen híd, elválasztottság nélkül pedig nincsen összeköttetés. Tovább emelve a gondolatot, elválás nélkül nincs találkozás.
A híd a legtöbb esetben konstruált szerkezet, bár léteznek természet adta hidak: a patak fölött átívelő kidőlt fatörzs, a sziklaormokat összekötő kőív, vagy az elemek vegyérték-hídjai. Az emberek között is létesülnek hidak, megelevenedhet az összeköttetés, testi, mentális vagy emocionális viszonyok létesülhetnek.
A konstruált híd győzelem, olykor éppen hogy csak kivívott győzelem a természet erői fölött. A liánhidak olykor nagyobb félelmet gerjesztenek, mint amekkora bizodalmat keltenek a túlpart elérése iránt. Az ilyen hidak kifejezik a
mozgáskényszert, jobb átjutni rajtuk, mielőtt még leszakadnak. A stabilabb hidak a megállást, a letekintést is megtestesítik. Alattuk hömpölyög a feltartóztathatatlan vízár, de maguk szilárdan állnak, s a folyó víz mintha évszázadok sorsát sodorná magával. Rövid merengés után átjut az ember a túlpartra.
De hogyan megy végbe ez az átmenet? Mi történik az innenső parton s mi vár ránk túl? Rendszerbe foglalható-e a világlátás, amely felismeri az innenső és a túlpartot, s látja a kettő között az összeköttetést is?
Az élet odaát
- 1. Híd és határgát ez a Lélek, ami szétválasztja a világokat. E gátat nem keresztezi sem a nappal, sem az éjszaka, sem az öregség, sem a halál és bánat, sem a jámbor tettek, sem a gonosztettek. Minden bűn visszafordul innen, mert Brahman világa bűntelen.
- 2. Bizony, átkelvén e határgáton a világtalan többé nem lesz vak, a sebesült többé nem lesz sérült, a szomorú többé nem bánkódik. Bizony, átkelvén e határgáton az éjszaka is olyan, akár a nappal, mert Brahman világa örökké fényességes.
- 3. Ám Brahman világát csak a szent tudomány növendékei lelik meg, övék Brahman világa. Tetszésük szerint szabadon járnak-kelnek a világok mindegyikében. (Cshándógja-upanisad 8.4. szakasz)
A földrajzi és a technikai felfedezések után eljutottunk a metafizikai felismerések küszöbére. Úgy tűnik, külső korlátainkat elértük, ezért fölmerül belső világunk feltérképezésének igénye. Világnézeti rendszerek váltják egymást, de egyre érezhetőbb a maradandó bölcsesség iránti igény. A történelmi, külső igazsághoz társul egy mitikus belső igazság, aminek foglalata a jó ész és jó szív szövetsége. Ennek jegyében szükségszerű, hogy tisztábban lássunk, jobban értsünk, és helyesebben cselekedjünk.
A paradigma görög szó, jelentése példa, minta, mintakép, a nyelvtanban ragozási minta, ragozási sor, összehasonlításra alkalmazott példa. A paradigma úgy is meghatározható, mint egymásnak megfelelő, valamiképpen egyenértékű, ezért egymás közt felcserélhető elemek sorozata. Ehhez a hatvanas évek elején újabb jelentés társult, uralkodó tan, tudományos világkép értelemben. Érdemes azonban a paradigma fogalmát tovább tágítani, túl a tudományos világ körén, és még egyetemesebb jelentésben értelmezni. Szerintünk a paradigma nem más, mint a világ értelmezésének egy lehetséges modellje. Ezek a modellek a történelem folyamán többször váltották egymást. Objektíve és szubjektíve is paradigmaváltás előtt állunk: változik a világ és változunk mi magunk is.