Hányadán állsz az idővel? Részt vettél-e már időgazdálkodási tréningen? Fölmérted valaha is, mivel töltöd az idődet? Azt mondják, napi tizenöt perc kisebbnagyobb veszekedés élteti a családokat, ez napi gyakorlat. Számot vetettél-e azzal, mennyi időd telt már el és mennyi lehet még hátra?

Amíg fiatal az ember, nem gondol az elmúlással, később, idős fejjel egyre több emléke merül föl a fiatalságából. Jó darabig fölfelé halad életed szekere, ennek érdekében kell kapaszkodni. Aztán a csúcson túl lefelé indulnak a dolgok, ez már megy magától. Roppant kevés ember osztja be okosan az idejét, kevesen tudják már fiatal fejjel, hogy mit mikor szeretnének elérni az életben.

Minap megkérdeztem egy fiatalembert, melyik élet az értékesebb, a rövid vagy a hosszú. Bölcsen úgy válaszolt, hogy az életminőség nem a leélt évek számától

függ, hanem az idő kihasználásától, a tapasztalás intenzitásától.

Buddha még finomabb mércét használ: „Értékesebb annak az élete, aki érti a halhatatlanságot, ám csak egy napig él, mint annak az embernek az élete, aki ugyan száz esztendeig él, de nem tapasztalta meg az örökkévalóságot. Az előbbi embert igaz tanítónak hívom, aki ismeri az összes lény halálának és újjászületésének titkát, aki elégedett és felvilágosult.” (Dhammapada)

Igaz, sok esetben hiába tervez az ember, nem úgy, nem akkor és nem az történik vele, mint ahogy elképzeli, olykor mégis van alkalmad megtervezni bizonyos lépéseidet. IV. Károly cseh király és német-római császár ebből a szempontból is szerencsés embernek számított, élete számtalan részletét megtervezhette. Karlstejn várát állítólag a szent Grál őrzése, fogadása végett építtette, nevéhez fűződik ezer látnivaló Prágában, a csodálatos fővárosban. Szanszkrit nyelven Prága jelentése átkelésként is értelmezhető (pra – át, túl, oda, gam – megy, halad), ami nemcsak a folyón való átkelést jelenti, hanem a világi létből az örökkévalóság túlpartjára való átjutást is. Ehhez az átkeléshez kapcsolódik a világhíres Károly híd, melynek mellvértjét harminc csodás és nagyon jelentőségteljes szobor és szoborcsoport szegélyezi. A király egy csodás időzítéshez igazította a híd építését. Az alapkőletételhez olyan kivételes időpontot választott, amely egy adott időszámítási rendszerben mindöszsze egyszer fordul elő. A ceremónia az Úr 1357. évében július hó kilencedikén zajlott, délután öt óra harmincegy perckor. Ez a dátum és időpont egy pazar számpiramist alkot, a kilenccel, mint csúcsponttal: 1357. 9. nap a 7. hónapban, 5 óra 31 perc, azaz 1 - 3 - 5 - 7 - 9 - 7 - 5 - 3 - 1. Az ilyen kedvező pillanat bármilyen feladat megkezdésére misztikus kódolással is alkalmas.

Ez a pillanat már elmúlt, és nem a te életedben történt, sose bánd! De vedd észre az idő szentségét, a soha vissza nem térő lehetőséget, a látható mögött mindig érezd a sejthetőt. Az közelebb áll a teljes valósághoz, mint a szemmel látható. A Károly híd alapkőletétele kivételes időpillanatának már nem lehetsz részese, de sokszor észre sem veszed az életedben sorakozó kitüntetett pillanatokat. Ne veszteségként éld meg az életedet, ne úgy lásd, hogy elfogy az időd, és elszalasztottad a lehetőségeidet. Inkább azt lásd, hogy teljesedésbe megy az életed, hogy az idő közelebb visz lelki céljaidhoz. Az idő egy dimenzió, amely nem elrabolja az életünket, hanem lehetőséget biztosít céljaink megvalósítására. S ami most nem sikerül, azt egy következő alkalommal folytathatod. Építsd föl a saját időpiramisodat, ragadd meg a tökéletes pillanatot. Most, vagy soha. Ha most nem vagy képes megragadni a teljesség pillanatát, ez a lehetőség talán máskor sem jön el.