Itt az ideje az új összegzésnek! Lealkonyulnak a hagyományos vallások, megdőlnek az ostoba dogmák, s nem lehet többé láncra verni az igazságot. Fölszabadulnak a titkos tanítások, de a sarlatánok kezében a borotvaéles tan rendkívül veszélyes fegyver. Az anyag és szellem örök párharca folytatódik. Hajdanán a démoni erők rendkívüli képviselői ellen a mindenség fenntartó Istenéhez kellett fohászkodni, s a jó akkor lendült támadásba és nyert jobban teret, mikor már a gonosz uralta a mindenség nagyobbik részét, vazallusává téve a félistenek és angyalok seregeit.
Ma nem csak a kivételes nagyságú démonok uralkodnak, hanem tömegesen tenyészik a rossz szándék, az aljasság, a természetesből kiforduló aberráció és a sötétség. Tervszerűen halad előre a gonosz, és ártatlan szemmel csodálkozik a jó – nem érti, mi történik. De nem örök a sötétség, s ha a szellem ereje nem töretik meg, s fönnmarad a reménység, sőt, ha örök a lélek, akkor az örök viszszatérés folytán a földi-evilági feladat mindig, folyton-folyvást ugyanaz: a jó és
a rossz küzdelme. Ezt az örök párharcot csak egy módon lehet meghaladni: a transzcendens jó örökvalóságába vetett mély meggyőződéssel. Fel kell kutatni az illúzió labirintusából kivezető utat, végre bejárni a pályát, s a szeretetmisztika erejével felruházva összeállítani a nagy képet, a teljes képet… Az isteni amor perennis, az örök szeretet nem a pólusosság árnyképeihez képest létezik, hanem önmagában ragyog, s magába vonja, egyesíti a végleteket, átgyúrva és megtisztítva a nyomorult szélsőségeket. Ennek az örök isteni szeretetnek ezer a megnyilvánulása – de az emberek általában csak egy-egy sugarat sejtenek meg ebből. Ám az igazság végül győzedelmeskedik … Az egyediség korlátait legyőzve az egyetemeshez közelítve érdemes élni, s bátornak kell lenni a szabadság megélésében. Amit át kell formálni, azt át kell formálni. Amit ki kell hajítani, azt ki kell hajítani. Amit át kell írni, azt át kell írni. De amit meg kell őrizni, azt meg kell őrizni!
Jólét szálljon minden lényre!
Béke szálljon minden lényre!
Bőség szálljon minden lényre!
Áldás szálljon minden lényre!
Mentsd át az élet szentségét, mentsd át a dinasztikus gondolkodást, mentsd át a szellem erejének nagy titkát, mentsd át a szeretet hatalmát, mentsd át a szent helyek erejét, mentsd át a tiszta szándék isteni viszonzásának bizonyosságát, őrizd az értékeket, a maradandót műveld, s a helyén kezeld a mulandót!
Mások tétova mozdulatait bátorítsd, s magad is kutasd a teljességre vivő gyakorlatot! Felvilágosultság és isteni tudás, a teljesség látomása lengje be tudatodat, bölcsesség és magas szárnyalás, az isteni előtti szerető önátadás, fennkölt, egyszersmind fesztelen, baráti istenkapcsolat, megvalósult, eleven istenhit és mélyen gyökerező igazságszeretet vezéreljen!
A tradíció reformista forradalmára van szükség, a szellem senki által nem látható változására, a kibontakozásra, az információ transzformációjára. Elmélkedés, szemlélődés, cselekvés, szellemi erőgyűjtés, összeköttetés, visszahúzódás és kiáradás, a természet természetfölötti lüktetése – ez a hivatás beteljesítése, rejtőzködő „mesterként”, rejtett belső forradalomban, a megvilágosodás fényes győzelmében bizakodva. A hiteles módszereket átsugározza az isteni cél aranyfénye, s azt a módszert, amely a tökéletes tudatosság szintjére emelheti az emberiséget, tiszta meditációnak hívják.
Őrizd a szeretetet – ez legyen a mottója cselekedeteidnek, s mindeközben haladd meg a hétköznapokat, legyen hősi kiállás, alázatos fohászkodás, eleven öszszeköttetés minden nap, hadd tegyük valódi ünneppé a mindenség hétköznapjait. Itt az idő, hogy befejezzük a kezdetet, és elkezdjük a befejezést…